Újkér rövid történelme

 

Újkér első említése a 1237-ben „QUER" néven, történik. 1406-ban „VYKER" néven szerepelt. A 15. században a Kanizsaiak, 1536-ban a Nádasdyak, 1677-től a Széchenyiek a földesurak. A 15-16. században megyeházat és megyegyűléseket tartottak Újkéren a Nádasdyak. 1570-90 között gyakran tartózkodnak itt. A sopronkeresztúri alattvalóknak egy része is Újkéren lakott. 1635-1641-ig Bácsmegyei János záloga a falu. 1694-ben mankóbüki Horváth Zsigmond kúriája van itt, 50 hold földdel. A jobbágyság telki állományból él. Helyzete a 17. században kielégítő. A század második felében a török háborúk miatt katonafaluvá vált község robotmentességet ás több kiváltságot kapott. 1639-ben és 1677-ben 30 hold szántó, 4 kaszás rét tartozik egy-egy telekhez. A talaj rosszul termő 1766-ban kétnyomásos, 1800-as évek elején háromnyomásos. Közös legelő elkülönülése eredményeként 26 jobbágytelek 28 zsellér, 10 házatlan zsellér után 312 hold erdőt adott a földesúr, legelőnek, erdőnek. Az 1800-as évek elején kiirtották, felosztották szántónak, helyette 50 hold erdőt telepítettek. Az erdőirtásnak általában nagy szerepe van itt, a 18. századi nagyerdői erdőirtásokból a major (1793-1810) 700 kisholdra növelte a szántót. Családjai közül Varga és Takács nevűekkel már 1518-ban találkozunk. Az 1848-49-es szabadságharc résztvevőiként Lipovíts János, Molnár József, Bősze József, Lipovits István, Kovács Ferenc szerepelnek írásos emlékeinkben. A 48-as események kapcsán a telkes jobbágyok megkapták a földet, és utódaik képezték a község 1900-as években módosodó parasztjait. A 20. század elején a Széchenyiek újkéri birtokrészét is a Solymosyak vették meg (2088 kát.holdat). A kis földterülettel rendelkező lakosok megélhetése nehéz egyéb jövedelemforrás híján. Egy kis vagyonszerzés reményében többen kimentek Amerikába a 20. század elején. Temploma a XVI. század második felében az evangélikusok kezébe került. 1659-ben a szoporiak nem hajlandók az újkéri evangélikus paplak és iskola tatarozási költségeihez hozzájárulni. 1661.-ben, gróf Nádasdy Ferenc elvetette a templomot az evangélikusoktól, és visszaadta a katolikusoknak. 1696-ban Rácz István volt a tanító. 1950-ben hozzácsatolták Felszoport, Alszoport, és Makkoshetyét. Lakói a római katolikus vallást gyakorolják.

Újkér pecsétje I.

Kerek pajzsban kardot tartó oroszlán. A pajzson sisak és körülötte sisaktartó, felette S S monogram

Újkér pecsétje II.

A pecsét mezejében két, szárával keresztbe fektetett és félkörívesen elhelyezett gabonaszál közül a jobboldali fölfelé elágazik. A baloldalira élével fordított és balra néző ekevasat helyeztek, felette hatágú csillag

 

Újkér pecsétje III.

A pecsét mezejében zöld talaj felett lebegő három egymás mellett álló párhuzamos szárú búzaszál. Jobbról csoroszlya, balról ekevas, mindkettő élével balra néz.

Újkér pecsétje IV.

A pecsét mezejének közepén felírás: ÚJKÉR, felette keresztbe tett két búzakalász, kétoldalt egy-egy hatágú csillag. Az ÚJKÉR szó alatt élével lefelé fordított balra néző ekevas. Félkörben szárukkal alul összefonódó pálmalevelek