Felszopor rövid történelme

 

Felszoport (Felső-Szopor) egy 1264-ben kelt oklevél említi elõször az ómagyar „Terra Zupur” néven. A Csíkos-család 1264-ben szerzett birtokot Szoporon, melyről jelenleg egy utca van elnevezve. A Szopory-családot egy 1277-es oklevél említi először. A Felszopor névvel 1410-ben találkozunk először. A falu a középkorban a Szopory, majd a Szily családé, majd Kollár Mátyásé volt, 1742-tõl a Festetíchek sági uradalmához tartozott, aztán Gyarmathy György kezébe került, de rövid ideig más nemesek is lakták. Templomáról az 1338. június 1-jén kelt osztálylevél tudósít bennünket, ezt a templomot a Cseme-Szopory, és az Osl-nemzetségbeli Csíkos családok építtették. A templom a XVI. század második felében az evangélikusok kezébe került. 1661. 03. 6.-án, gróf Nádasdy Ferenc elvetette a templomot az evangélikusoktól, és visszaadta a katolikusoknak. 1717-ig felváltva használták, akkor végleg a katolikus lett. Felszoporon a katolikus iskolát 1909-ben építették, és 1929-ben új tanteremmel bővítették. Első tanítója Lukácsi Kálmán. Addig a katolikus gyerekek Újkérre jártak iskolába. 1944-ben Felszopor közepén iskolát építettek az evangélikusok, első tanítója Kiss Károly. Jelenleg evangélikus imaházként működik. 1948-ban felsőbb utasításra egyesült Alszoporral, majd 1950-ben Újkérrel. Lakói vegyesen, az evangélikus, és római katolikus vallást gyakorolják.

Felszopor pecsétje

Nyolcszögletű keretben két pálmaág közt levágott páncélos kar felette F.S. monogram